Egzisztenciális Fizika

Spirituális szemmel nézve - szerintem - nem létezik, olyan, hogy anyag, nem létezik olyan, hogy tér, nem létezik olyan, hogy ido. Ezek csak vetuletek, jellegek, perspektivak, ugyan annak az egzisztencialnak a szubjektiv oldalai, megnyilvanulasi formai.

Ezt a nem letezik dolgot ugy ertem, hogy az amit mi anyagnak nevezunk, az csak valamilyen egzisztencialnak a metafizikai "jellege" vagy mas neven egy ido es ter alapu allapot. Tehat az nem anyag, az valami mas, de mi nem tudjuk, hogy tulajdonkeppen micsoda valojaban. Erezhetnenk megerezhetnenk az igazi jelleget intuitiv modon, de mi nem akarjuk, mert mire az anyag intuitiv lenyege ide er, az elmenk mar ertelmezte az anyag mivoltat. Az anyag allapota viszont csak egy viszonyitasi rendszeren belul ervenyes. Viszont, ha egy viszonyitasi rendszeren belul gondolkodunk, akkor egy ordogi korbe zarjuk a gondolkodasunkat - aminek se vege, se hossza -, mert a viszonyitasi rendszerhez hasznalt viszonyitasi pontok, szinten csak anyagi jellegek. Szoval ket jelleg kozti "tavolsagot" osztunk darabokra, peldaul centimeterre, deciliterre, tonnara, multra, jelenre, jovore, idoszeletekre, pillanatokra.

Ezt teszi a normal tudomany, a dolgok jelleget vizsgalja es a jelleget probalja, minel jobban szetdarabolni aprobbnal-aprobb darabokra, oly modon, hogy nem veszi figyelembe az egzisztencialis-torvenyeket.

Ha egy ember nyitott szemmel jar a vilagban, felfedezhet osszefuggeseket a dolgok esemenyek, targyak, anyagok, emberek, allatok, novenyek es sok minden mas kozott is, eszreveheti, hogy vannak bizonyos aranyok, amik mindenben es valamilyen modon mindenkiben ismetlodnek. Az egyik ilyen arany, a pi. Vagy a spiral, aranymetszes, eloszlas, es egyebek.
Nem tudom, hogy létezik-e olyan, hogy egzisztencialis fizika, de en ebben a pillanatban ezt a "spiritualis alapu tudomanyagat megalapitom" ezzel az irasommal.
Szoval az uj modern fizikat nagyjabol 2 reszre tudnam osztani, 2 iranyzatra.

1. Egzisztencialis fizika:
Az egzisztencialis fizika, a megfigyelt "jelensegek"-nek nem a materialis jellegevel, hanem az egzisztencialjaval foglalkozik, magyarul a jelensegek "viselkedesebol-esemenyeibol-cselekveseibol es hatasaibol" von le kovetkezteteseket az anyagok, dolgok, egyebek igazi mivoltat es mukodesi folyamatait illetoen. Tovabba a jelensegek vizsgalata kozben, nem a materialis-fizika alaptorvenyeit veszi figyelembe, hanem a vizsgalodas soran megfigyelt egzisztencialis torvenyeket, mely torvenyeket az emberek ilyen-olyan modon, de megtapasztalnak szubjektiven.

2. Materialis fizika:
A megfigyelt "jelensegek" materialis jellegevel foglalkozik es a metafizikai-torvenyek kereti kozott gondolkodik.

En most termeszetesen az egzisztencialis fizikarol fogok irni bovebben. Es az egzisztencialis fizikan belul elso sorban nem az anyagok jellegerol, hanem az egzisztencialjarol - folyamatairol, mukodeserol, viselkedeserol, lenyegerol  - fogok irni, de metafizikai jelleggel is megprobalom bemutatni, az egzisztencialis fizika - altalam megfigyelt - mukodeset, ha a Teremto Ero is ugy akarja, hogy ez igy legyen, akkor sikerulni is fog. Es ha segit nekem, hogy ugy fogalmazhassam meg, hogy masok is erthessek.

Akarcsak a materialis fizikaban, az egzisztencialis fizikaban is vannak alaptorvenyek. Nem tudom, hogy pontosan mennyirol van szo, nekem csak nehanyat sikerult megfigyelnem.

 

 

A paradox-ido-fizika alaptorvenyei:

 

(Mas neven az egzisztencialis fizikan belul, az egzisztencialis-ido torvenyei, amire a teoriaimban csak egzisztencialis-torvenyekkent vagy paradoxon-ido torvenyekkent hivatkozom majd.)

 

Elso torveny: Az elrendezodés/harmonia torvenye:

Ebben az univerzumban - mas neven ebben a teremtesi folyamatban vagy teremtesben - minden harmoniaban van egymassal vagy harmoniara , egyensulyra torekszik egymassal.

Masodik torveny: A viszonylatok/aranyok torvenye:

Az univerzumban letezo dolgok es folyamatok viszonya, aranya geometrikus mintazatokon es geometrikus aranyokon alapul. Ilyen arany peldaul az aranymetszes es a pi is es egyebek is.

(Az egzisztencialis fizikaban a pi erteke 3,125, kesobb kifogok terni arra, hogy - szerintem - miert annyi.)

Harmadik torveny: A vonzas-torvenye
Hasonlo a hasonlot vonzza.

Negyedik-torveny: Az egyediseg-torvenye:
Az univerzumban semmibol sem lehet ketto ugyanolyan, minden egyedi es paratlan. Csak jellegeben letezhetnek hasonlosagok es kulonbozosegek, de ezek a kulonbozosegek mas kulonbozosegekre hasonlitanak, illetve a hasonlosagok es a kulonbozosegek kozott van atmenet vagy mas neven parhuzam.

Otodik torveny: Az atalakulas-torvenye:
Az univerzumban csak olyan metafizikai vetuletek -pl. metafizikai torvenyek - letezhetnek, melyek - paradoxinalis modon - egzisztencialisan kolcsonosen atalakithatoak egymasba.

Hatodik-torveny: A paradoxonitas-torvenye:
Az univerzumban minden hasonlo es kulonbozo jelleg egzisztencialjanak -logikailag - ellent kell mondania a sajat vetuleti jellegenek. Magyarul minden jellegnek van valamilyen funkcioja az univerzumban, teremtesben.

(Ez az egyik legfontosabb torveny, ha ezzel nem vagy tisztaban, akkor felre fogsz erteni mindent, az irasaimat is, a metafizikat, az egzisztencialis fizikat, a kvantumfizikat, gyakorlatilag szinte mindent.)

Hetedik-torveny: Az ok-okozat torvenye:
Az okozatok - idoben - hamarabb bekovetkeznek, mint az azokat kivalto ok.

(Ezt ugy erdemes elkepzelni, hogy ha dinamittal fel akarnank robbantani egy regi epuletet, akkor az epulet felrobbana es osszedolne, azzal az apro - szinte eszrevehetetlen - elteressel, hogy az epuletben a robbanas elotti pillanatokban mikrorepedesek keletkeznenek es lenyegeben hamarabb elkezdene magatol onmagaba roskadni nehany tized vagy szazad vagy ezred masodperccel, mint hogy maga a robbanas egyaltaln bekovetkezett volna.)

Nyolcadik-torveny: A tukrozodes-torvenye:
A metafizikai vilag torvenyei mindig az egzisztencialis torvenyek paradoxinalis alapu vetuletei. Tehat 1 egzisztencialis torvenyt a metafizikaban tobbfelekeppen is kepesek vagyunk leirni, de lenyegeben ugyanarrol az 1 egzisztencialis torvenyrol van szo.

Kilencedik-torveny: A Novekedes-torvenye:
Az Univerzumban aranyaiban minden novekedik/egzisztencialisan fejlodik, semmi sem vesz el, maximum atalakul valami massa.

(Mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy ha az egzisztencialis fizika tenyleg letezne es nem csak az en agyszulemenyem lenne, amin az olvaso egy jot rohog eppen, de olvassa, mert kivancsi a tobbi baromsagra is :D akkor egy egzisztencialis vilagban, mas neven energetikai vilagban, ugy zajlananak a dolgok, hogy amikor a vizcsepp beleesik a pocsolyaba, akkor a becsapodas utani vizhullam, az energetikailag nem a becsapodas utan keletkezne, hanem nehany tized, szazad, vagy ezred masodperccel elotte es nem a becsapodas pontjatol szetfele terjedne, hanem a pocsolya szeleirol haladna energetikailag onmagaba a jovobeni becsapodas iranyaban befele es a csobbanas pillanataban a hullam a vizcseppel egyutt eltunne, a pocsolya felszine pedig nyugalmi allapotban maradna, mint ha mindez meg se tortent volna. Nos ennek az esemenynek a tukorkepe a metafizikai vilagban pontosan az lenne - az egzisztencialis torvenyek 6-odik es 7-edik es 8-adik torvenye ertelmeben -, hogy a vizcsep bele esik a pocsolyaba es a hullam a csobbanas pillanataban keletkezik es terjed szet a becsapodas pontjatol es egy pillanatra a viz felulet visszadobja a vizcseppet a magasba.

A feltetelezesem az, hogy az mehet vegbe valojaban az agyban, hogy az elme pontosan olyan, mint az a kvantumfizikai kiserlet, amelyben a kutatok a lezersugar ele 2 lyukat tesznek es megnezik milyen mintazat jon letre a 2 lyuk masik oldalan levo lemezen. A bal szem a jobb agyfeltekehez csatlakozik, a jobb szem pedig a bal agyfeltekehez. Szoval a bal es a jobb agyfelteke a "kiserlet" lyukai, a "bejovo lezersugar" a latottak/esemenyek, a "kiserletbeli lemez" pedig a lingvisztikus elme. Es a lingvisztikus elme lemezen az esemenyek 3 dimenzios hologramm jellegu interferenciakepe jon letre oly modon, hogy a lemez mindket oldalan benyomodasok keletkeznek, azaz a lemez mind a ket oldalan letrejon egy-egy 3 dimenzios kep, interferencias alapon egymasba mosodva. A lingvisztikus agy pedig ezt az interferencia alapu 3 dimenzios hologram-kepet ugy elesiti ki, hogy elkezdi eszmeletlen sebesseggel forgatni hol ilyen, hol olyan iranyba, es ezaltal bizonyos "viszonyitasi pontok" eltunnek a keprol, bizonyos viszonyitasi pontok pedig felerosodnek. Szoval lenyegeben az tortenik, hogy az agy igazodva a pi egzisztencialis ertekehez, ami 3,125 az esemenyeket felcsereli egymassal, mas sorrendben jatssza le. Az epulet robbanas eseteben ez az egzisztencialis folyamat ugy fog kinezni, hogy az ami a metafizikai robbanas eseteben a robbanas utani 5 mp, az az egzisztencialis robbanas eseteben a robbanas elotti 5 masodperc, es az ami a metafizikai robbanas utani 2 mp, az az egzisztencialis robbanas utani 2 mp es az ami a metafizikai robbanas pillanataban zajlik, az ugyanaz, mint ami az egzisztencialis robbanas pillanataban is tortenik. Tehat az agy amit az egzisztencialis idoben 1,3 mp-ig tapasztalt, feldarabolta es mas sorrendben egyesitve jatszotta vissza a metafizikalis idoben 0,8 mp-ben korulbelol.)

Egyenlore ezt a 9 egzisztencialis torvenyt fedeztem fel, nem tudom, hogy van-e esetleg tobb is belole, ha ra akadok egy ujjabbra, ugy is visszaterek ide, hogy kijavitsam.